2013. május 8., szerda

Buli, lajtorja, baleset, siker, röviden

Annyira régen nem adtam hírt magunkról, hogy kénytelen vagyok a naptárból puskázni az elmúlt hetek eseményeit. Kicsit felgyorsult az életünk, ha ez lehetséges. Igyekszünk lépést tartani magunkkal mondhatnám szelíden. Miután kiünnepeltük és kirándultuk magunkat a függetlenség árnyékában, Misi vendégeskedett nálunk röviden. Utolsó pillanatok a nagy esemény, a bevonulás előtt. Gyorsan végigpörgött bennem mióta ismerem, milyen mikor nehéz neki, mikor szomorú, mikor boldog, mikor gyerek és mikor felnőtt. Jó volt látni, hogy tudja mit szeretne és hogyan, magabiztosnak és bátornak tűnt.
Ábel egyenlőre nem megy katonának, hiszen fiatal még, ő más megpróbáltatások és beavatások elé néz. Volt buliban, ahol egy haverján és a meghívó lányon kívül senkit sem ismert. Állítása szerint kicsit szorongva gondolt arra, hogy becsöppen valahova, ami teljesen új és idegen. Csökkentette a feszültséget, hogy a haverja pont ugyanúgy nem ismert több embert, mint ő, pedig helyi srác. A buli nagyon jól alakult, táncoltak, beszélgettek, ettek, ittak és nagy vidámságban jöttek hazafele velünk az öreg éjszakában. A kocsiban levonták a tanulságokat, és nagyon jó volt látni, ahogy búcsúztatták őket a kapuban. Befogadva, ismerkedve lenni az a legjobb talán ebben a korban. Érettségizik is, ami szorongató érzés, eddig persze sikeres és okos.
Sári dolgozatok garmadával birkózott meg mindeközben, hatalmasat lépett előre a matematika tudományok terén és megállapította, hogy a házi feladat elkészítése sokat segít az elsajátítani kívánt tananyag rögzítésében.   Minden nap gitározik, és az iskolában sokat rajzol is. Noé  teljesíti az iskolai dolgait, amiket nem is látok szinte, barátkozik és papír mánia tört ki nála a zeneszerzés mellett. Hajtogat repülőt, fegyvert, dobócsillagot, bármit ami jön. Ő is volt buliban, vidáman tért haza, bár ízléséhez mérten nagyon gyér volt a zenei felhozatal, dubstep alig volt, ami ugye a zene maga, ha őt kérdezitek. Eszti lovaglási előmenetele még a legoptimistább jóslatokat is felülmúlja, így érthető, ha a fuvola kicsit hátrébb szorult a sorban. Kis idegenkedéssel, de kebelezi be sorban a szorzótáblákat és hangos olvasásban is mutat fejlődést. Héberül rákapcsolt az írás, olvasásra, gyöng betűitől teljesen meghatódtam.
A felnőtt élet kicsit kifacsart bennünket, hulla fáradtak vagyunk, sok korán kelés, éjszakai ébrenlét, nehéz fizikai munka, sok izgalom és kreatív teljesítmények ércesítik, pallérozzák jellemünket.
Számos programon is részt vettünk, voltunk a falusi Lag BaOmer partyn, ami nagy tűzzel végződött, ahogy annak lennie kell, volt alufóliás krumpli, marshmellow, a kicsikkel meg a falusi cukrászdát fedeztük föl mikor már csak a nagyok voltak a tűz körül. Voltunk Noéval szülő gyerek találkozón, ahol közösen tekinthettünk meg dramatikus formában bibliai történeteket a kibbutz rétjén eszem-iszom kíséretében, Esztivel nagymama/nagypapa napon lehettem helyettes az iskolában, ahol minden osztály rendre fölvonult, volt kórus és zenekari kíséret, mind elemistákból, és rengeteg játék amit praktikusan ketten-hárman jól lehet játszani. Szabad volt bolyongani az épületben vidáman csivitelve. A nagyszülők farmerban és napszemcsiben érkeztek legtöbben, boldogan jöttek-mentek, elégedetten fogadták a tanárok köszöntését és a gyerekek vidám kíséretét.
Gergő megjárta Angliát és Svájcot, siker is volt, csillogás is és nagy öröm mikor megérkezett. Gyorsan el is vitte kis családját a Jákob lajtorjája fesztiválra, ami a Kinneret tó partján lévő kibbutzban kapott helyet. Sátraztunk és piknikeztünk Eszti osztálytársa és barátnője helyes családjával, sőt még Gergővel közös duónk is kapott egy kicsi bemutatkozási lehetőséget. Ez vigasztalt abban a nehéz helyzetemben, hogy jobb lábam gyanútlan tollasozás következtében teljesen használhatatlanná vált. Bizonyára az erős izomhúzódás lehetőségét a megelőző napok terhelése okozta, ugyanis a birkáknál volt hodály átépítés, szarpucolás, megkezdődtek a szülések, éjszakai ügyeletek. Megismerhettem az "SZTK"-t és a kórházi ügyeletet, újra megállapítottam, hogy nem akarok betegeskedni, bár, ha választani kell inkább itt, mint ott. A várva várt szülészeti jogokkal foglalkozó konferenciáról lemaradtam ugyan, de már egész jól sántikálok, napról napra javul az állapotom.
Gergő sikeres meghallgatásokon, koncerteken vesz részt, egyre több helyre hívják. Felvételek, projectek sora várja. Lehet, hogy tényleg van olyan hely a világon, ahol a kultúrában elég, ha valaki tehetséges, szorgalmas és becsületes?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.