Csütörtökön kitört végre a tavaszi szünet, visszakaptuk a nagyokat, kicsiket a közintézmények szorításából. Itt vannak mind. Folyton valaki az ágyunkon terül, folyton valaki akarja birtokolni a világhálót, folyton valaki éhes, folyton van egy aki nem akar kirándulni, folyton van egy, aki nem akar tanulni és mégis olyan jó, hogy mind itt tömörül! Van egy olyan nézet, miszerint az óvodai, iskolai szünet büntetés a szülőnek, csupa plusz megoldásra váró feladat, megoldatlan felügyelet, túl intenzív időszak. Mi azt gondoljuk, hogy a normális állapot az, ha itthon vannak, velünk vannak, és az a nehéz és nyűgös, mikor iskolába kell járatni őket. Tudom nem vagyunk egyformák.
Jó látni, hogy maguktól ébrednek, jó érezni, hogy van idő mindenre, jó nem csinálni semmit és jó minden nap másmilyen sütit sütni valaki mással. Jó a konyhában együtt dolgozni, jó kirándulni, főleg, ha sikerült kiharcolni, hogy mindenki eljöjjön. Jó nézni csak őket, hogy vannak, csak lenni, velük lenni.
Nem tervezünk nagy utazásokat, örülünk, ha mégis úgy adódik, hogy eljutunk valamelyik kedves baráthoz.
Beláthatatlan hosszú idő áll rendelkezésre és ez nagyon megnyugtató. Szeretem a tavaszt is, a napsütéssel és az ajándékkal, hogy még minden zöld. Azt hittem mostanra kikopik az aljnövényzet. Szeretem, hogy kék az ég, hogy látjuk a gólyákat elrepülni, visznek egy darabot az itteni tavaszból biztosan. Szeretem, hogy még mindig érik a narancs és a citrom, virágzik a fa, mennyei illattal borítva be a levegőt. Kertünk legtermékenyebb gyümölcsfája már kinövesztette a bogyóit, már csak azt várjuk, hogy barack sárgára változzon a most még enyhén zöldes gumók hada és akkor mind megesszük a seszeket, amit nagyon szeretünk. A virágok elnyíltak, ideje nyári fajtákat ültetni, párat már beszereztünk, ahogy magokat is vetettem, meglátjuk mi sül ki belőle.
A kert egyszerűen mindennapjaink helyszíne. Pár órától eltekintve most épp a legjobban kihasznált időszakát bonyolítja.
A pékség lassan bezár a kovásztaln húsvét okán, de addig még pont lehet benne lebzselni kicsit, a bölcsiben is van még ezen a héten 3 napom. Eszti és Noé két napos kirándulásra mennek az ifjúsági szervezettel.
Bizonyára meghitt és vidám széderünk lesz, mint szokott, maceszgombóc levessel, hallal és csirke lakomával, de ne szaladjunk ennyire előre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.