Telt, múlt az idő (írta:Mici, fotó:Gergő)

az első bárány

Az elmúlt napokban annyi minden történt, hogy nem is tudnám felelősen állítani, hogy egy morzsája sem gurult el a sarokba, ahol már rég fölnyalta egy bárány. Tessék máris itt vannak a birkák ugye! Nemsokára 60 kisbárány érkezése várható, izgalmas és kalandos napoknak nézünk elébe, míg egyesek pöffeszkedtek majd a karácsonyban. Ez a másik. Na jó menjünk sorban. Tehát a birkák egy jelentős hányada már laikus szemmel nézve is vemhes. Ennek kapcsán oltás és újraoltás volt terítéken, de közben a még nem vemhesek közül az erre érettek meg lettek termékenyítve, vagyis bárány februárban is lesz. Eszter és Noé a szünetre való tekintettel többször is dolgoztak Gergővel a birkászatban. Nagy élvezettel seperték az élelmet az állatok elé és vettek részt mindenben ami épp történt. Egy elhullott állattal csak azért nem ment el Eszti a dögkúthoz végül, mert nem fért be a két személyes autóba, amin elszállították. Megfigyelnek és regisztrálnak minden változást ami az állatokkal történik a környéken. Így aztán a tehenek, kutyák, macskák, birkák, lovak elég alaposan át vannak gondolva, azt hiszem ennél jobb környezetismeret tananyag nem is kell hirtelen.

Miközben folyik a munka, vagyis hétköznapias az élet sor került életünk első itteni hatfős chanukájára is. Fényben és olajban gazdagon teltek a napjaink. Nagyon vártuk az ünnepet, az együttlétet. A gyerekekkel együtt mi is szeretjük az ajándékozás részt is, a meglepetés előidézést. Gergővel kétszer is voltunk vadászni a városban, lehetett kitalálni és beszerezni dolgokat. A személyesség és átgondoltság csakúgy jellemzője a választásainknak, mint a használhatóság, ami nem azt jelenti, hogy olyat kapnak feltétlen amire amúgy is szükség van, ahogy az a számomra legfájóbb általános karácsonyi hangulat sem fordulhat elő, hogy vegyünk valami mindegy mit, csak legyen valami ajándék. Minden évben más formában történik az ajándékozás, most teljesen egyszerű feladványok mentén haladtak. A legmeghatóbb rész az volt, míg mi kikészítettük a dolgokat a gyerekek összegyűltek a kicsik szobájába, és megajándékozták egymást. Olyan meghitt és szeretettel elárasztott hangok hallatszottak ki a szobából, hogy szívesen várakoztunk, hiszen a legfontosabb megtörtént. Sikerült átadni, hogy az ünnep jó, hogy adni is, kapni is szívmelengető, hogy együtt lenni pedig a legjobb dolog a világon. Büszke vagyok rá, hogy ezek ennyire közeliben és intim viszonyban vannak egymással! Egyszerű, de jó dolgokat adtak és kaptak odabent. Kacagtak és suttogtak, de legfőképpen időt töltöttek együtt boldogan. Jó érzés tudni, hogy ez bennük van. Mikor előbújtak mindegyikük kapott egy vezérfonalat, hogy megtalálja az asztalra halmozott rengetegben az első őrá vonatkozó ajándékot. A többi már ment magától. Ábelnek meg kellett találnia valamit a dolgok között, ami a szobájának díszítésére szolgálhat, Noénak olyat kellett keresni amiért rég nyúz minket én nem kap, Esztinek a kottaállványt kellett meglelnie, ami egy tokban volt, Sári gitárra vágyott, a célnak megfelelőt nem találtunk hetek alatt sem, így azt mondtam neki keressen valamit aminek örülni tud ehelyett. Vágyakozott falitérképre, hátizsákra, vászonra, és persze talált és örült.

Azt hiszem , mindenki elégedetten huppant a fotelbe, lehetett kezdeni játszani, hiszen kaptak egy pár társaságot igénylő játékszert is, mint domino, memory, sakk, kártya, így aztán estig el is voltunk nagy egyetértésben és játékban mindannyian. Közben persze kelt a fánk tészta, és volt ünnepi menüsor, és még a Big Chips Test-et is elvégeztük. Aki már az indiai kalandjainkat is követte talán emlékszik, a Big Mango Test-re, amikor 2 nagy Semsonite bőrönddel belovagoltunk a piacra és elképesztően sokféle mangót beszereztünk, majd a tető teraszon elfogyasztottuk őket, megállapítva, hogy mind finom. Itt most a chipseket teszteltük, mi akik nem veszünk ilyesmit rendszeresen, sőt azt kell mondjam szinte sosem, kivéve a 4S bulit, amikor viszont biztosan. Nincs emögött határozott elv, egyszerűen nem szoktunk rá. Amikor valamit majszolnának gyümölcsöt esznek, és ezt végre korlátlanul tehetik. Sokféle rágnivalót válogattunk össze, de azért nem tett ki egy bőröndnyit sem. Mindenesetre ahhoz elég volt, hogy két napig húzódjon a kóstolgatás. A chips teszt egyértelmű aranyérmese a Biszli típusú lett, abból is a karika alakú a legkelendőbb. Mindannyian megállapítottuk, hogy a hagyományos burgonya szelet is a dobogó tetejére tehető. Ezt szerencsére itthon is tudunk sütni, mi csángó chipsnek hívjuk, mióta Moldvában a szobánkat befűtő kemence tetején készítettünk néhány zacskónyit a helyi krumpliból.
Chanuka estéjén aztán előkerült a cukorka és a trenderli is, ahogy minden éveben és ugyan én ettem is a tétnek szánt édesből, de enélkül is csúfos vereséget szenvedtem volna biztosan, mint minden évben. Norciékkal és Halmoskáékkal is gyújtottunk közösen gyertyát skypon, sőt a cyber trenderli is megszületett. Norciék Bristolban, mi Ramat Cviben és mégis együtt pörgettyűztünk ami világszabadalom talán. Hangulatos esték, nyugodt nappalok, séták és napsütés, kis tanulás, sok röhögés, olajban sütött dolgok, szépen ahogy kell. Volt magyaros Chanuka is halászlével és mézeskalács sütéssel Ein Gevben Ákosék szervezésében kisgyerekes családoknak, ami szintén hangulatos és sikeres esemény volt. Volt a falunkban is közös gyertyagyújtás Ki mit tud-dal fűszerezve, sőt még a házigazdáink évente megrendezett eseményén is részt vettünk, ami egyenesen a műhelyben zajlott.
Sári és Ábel elmentek négy napra a sivatagba kirándulni, erről majd ők beszámolnak biztosan. Sátraznak és sokat gyalogolnak, korán kelnek, magukra főznek ezeket tudjuk, a többit csak sejtjük.
A háztartásban és ár hasonlításban érdekeltek kedvéért mesélem, hogy a mi gyerekeink chips helyett gyümölcsöt, zöldséget majszolnak kilószám. Ábel viszonylag sok uborkát szokott fogyasztani ropogtatási céllal, ez sem okoz anyagi veszteséget jelenleg, bátran veszem kilóját 50 forintért. A koktélparadicsom 250, a narancs 45, a banán 150, a mandarin 55, az avokádó 300, a cukkini 120, a padlizsán 60 forintos áron kerül kosárba kilónként. Azt kell enni ami épp olcsó, ezt otthon is így csináltuk, csak a káposzta és a krumpli nem volt olyan hangulatos, bár rengeteg variációban tudom elkészíteni. A gyümölcsökre folyamatosan elképesztő pénzeket adtunk ki, hogy kielégítsük az igényüket. Itt mi sem egyszerűbb ennél. Van és elérhető áron van. Biztos számít hol szerzed be, de ez otthon is így van. Nem restelltem érte ott sem messzebb menni, mint a sarki zöldséges, itt sem a falu kisboltjában a legolcsóbb a gyümölcs és zöldség, de az árkülönbség az otthoni és itteni között óriási. Persze lehet mondani, hogy mire innen odajut a narancs megdrágul, de a szabolcsi alma és a besztercei szilva nem innen jut oda, mégis elérhetetlen volt számunkra ilyen mennyiségben, a szőlő és barack is kimaradt és ez nem ér. Hát most dúskálunk benne és még csak most jön az eper szezon, és mi is vehetünk amennyit csak akarunk. Ha lejjebb megy az ára lesz szörp is belőle.

egy átlagos bevásárlás két-három napra