Sári halad a napokkal sorban

5. nap (Sári tollából) Szombat, szeptember 22.

Eszti

Ebéd után Eszti és Noé a többség által leszavazva pihenni kényszerült,

de ehelyett elkezdték, a véleményük szerint csendes, a többiek szerint

meglehetősen hangos sivalkodással kísért Monopoly-t, amiben az volt a plusz izgalmas hogy a szerencsekártyákat nem nagyon értették mert héberül voltak. Emiatt állandóan ki-be kellett rohangáltunk a szobába, -mert ugye az elég nagy különbség hogy most akkor ő fizet a banknak, vagy mégis inkább a bank neki- ,a papához hogy fordítsa le nekik. Amikor abbahagyták (mert az a piszok Noé már megint nyert!) szerencsénkre egy valóban csendes időtöltést választottak: a rajzolást.

Eszte neve héber betükkel

 Persze itt is adódhatnak komoly konfliktusok, mert például nem
lehet pontosan tudni, hogy most akkor ki is törte ki a szürke ceruzának a
hegyét, és a piros hova tűnt el. Ez utóbbi valószínű egy gyűjtögető manó
lelkén szárad. A családban állandó fogalom és poén az olyan dolgokra, amiket az ember lerak egy helyre, de amikor újra kéne neki, érdekes módon eltűnik onnan és egy másik helyre teleportál, hogy az ember a többiek szeme láttára kullogjon elő a szóban forgó tárggyal, s bizonygassa, hogy pedig ő oda rakta,

Eszti

ami egy egész sor gúnyos kérdést eredményez a többiek részéről, és többnyire azt a tanulságot Ábeltől hogy akkor ez valószínűleg a gyűjtögető manó volt.

Noé: Szuperboci

Ezt tehát a gyűjtögető manó definíciója.
Amikor azok is kipihenték magukat akik a
mellettük lévő szobában voltak, megvacsoráztunk, beszélgettünk, zenét hallgattunk és lefeküdtünk aludni. De itt még nincs vége, mert megjelent a cica-kommandó a teraszon, ami egy vörös, meg egy meghatározhatatlan színű
nagyon csúnya macskából áll. Feltűnően hangosan nyivákolnak, és  ha csúnyán nézel rájuk, és azt mondod hogy sicc akkor elmennek 2 percre, és csak utána jönnek vissza.